Jóga és érzelmek

A meditáció, a jóga és a pozitív gondolatok; de mi van az érzelmekkel?

Egyre gyakoribb a spirituális elkerülés, ahogy a meditáció, a jóga és más spirituális technikák egyre népszerűbbé válnak. Mi van akkor, ha érzelmi éned bölcsessége hiányzik még a spirituális fejlődésedhez? Mint jógi, valószínűleg napi szinten foglalkozol a fizikai és mentális éneddel, de milyen napi kapcsolatot ápolsz az érzelmi éneddel? Mit teszel, ha erős érzelmekkel, kellemetlenségekkel és érzelmi kihívásokkal – az emberi élet nagyon valós és normális velejáróival – találkozol?

Az érzelmek rögtön elárulják, hogy mire van szükségünk, miből tudunk táplálkozni és miből nem. Érzelmi énünk a közvetlen kapocs az intuícióval. Ha nem figyelünk érzelmi énünk bölcsességére, valószínűleg nem férünk hozzá a bennünk rejlő intuitív bölcsességhez sem. Mindennapi életünkben legtöbben kizárjuk és figyelmen kívül hagyjuk érzelmi énünket.

 

A spirituális úton járók közül is sokan következetesen megkerülik a kihívást jelentő érzelmeket; tagadják, vagy jógával, meditációval, megerősítésekkel nyomják el azokat.

Nyugat-központú kultúránk az elmét fogadja el uralkodónak. Megtanuljuk megerősíteni, megedzeni és összpontosítani az elmét. Eszközök és források százai állnak rendelkezésünkre, hogy megbarátkozzunk az elménkkel és a testünkkel. De ezek az eszközök nem feltétlenül segítenek, hogy érzelmi énünkkel is kapcsolatban maradjunk.

Sőt, kultúránk gyakran tanínt arra, hogy kételkedjünk érzelmeinkben, nyomjuk el őket, ne essünk áldozatul nekik és ne gyengítsenek el bennünket.

Vagyis álljon az értelem az érzelem felett. Ezért sokan félnek az érzelmektől. Attól, amit megtapasztalunk általuk, a hatásuktól és attól, amit kiváltanak belőlünk.

 

 

Mindannyian kaptunk már valami receptet arra, hogy hogyan legyünk egészséges kapcsolatban érzelmeinkkel. Ami tovább ront a helyzeten, az az, hogy sok spirituális tanítás nem foglalkozik egyértelműen érzelmi oldalunk bölcsességével. Figyelmen kívül hagyják a spirituális úton, mert nem gondolják, hogy hasznunkra vagy segítségünkre lehet.

Fontos, hogy emlékezzünk rá, hogy a tudatos énünk a képzeletek világa, a történeteké, az illúzióké. Az elme szereti újra és újra elmesélni történeteit. Elménkről tudjuk, hogy tévútra vezethet, de érzelmeink és intuitív bölcsességünk nem csap be.

Az emberi érzelmek adják a belső bölcsesség és megvilágosodás kulcsát.

Ha tudatosság hiányában rendszeresen semmibe vesszük ezt az ősi részét emberi mivoltunknak, az komolyan kihathat az egészségünre és spirituális fejlődésünkre.
Ha úgy döntünk, tudatosan egészséges kapcsolatot ápolunk érzelmeinkkel – megbarátkozunk velük, hallgatunk az általuk közvetített szükségletekre és létfontosságú üzenetekre – akkor esélyt kapunk, hogy emberi mivoltunkat és spiritualitásunkat új értelemben, sokkal erőteljesebben élhessük meg.

 

Cikk : Saraswati J védikus asztrológus, aki összeköti az ősi tudást a testközpontú megközelítéssel és a művészetterápiával. Az általa vezetett alkalmak ajánlottak különösen érzékeny művészeknek, misztikusoknak, gyógyítóknak és azoknak, akik útmutatást keresnek a dharma útján. Forrás: Manta cikkfordítás

Comments are closed.